Ihlet: http://erdely.ma/mozaik.php?id=55907
A cikk erdélyi területről szól, de itthon is látszanak jelei hasonlóknak.
Nem tudom megmondani, hogy meddig tart és milyen mértékű lesz de megelőzésre és az egyedszám csökkentésére van pár ötletem.
A múlt héten Burgenlandon átgyalogolva figyeltem a mezőgazdasági táblákat. Kíváncsiságból körbejártam nem is egyet, de vadkárt nem láttam. A legmeglepőbb a térdmagasságban kifeszített egyszálas villanypásztor volt. Nem tudom mi ellen védte a kukoricát, de sikeresen védte a kukoricát.
Tőlünk nyugatra 150% felett hasznosítják az állományt (állítólag). Ez azt jelenti, hogy a becsült állománymennyiség másfélszeresét jelölik meg tervként. Ha hazánkban a kedves sportvadászok nem a "nagykant" várnák, hanem annak rendje, s módja szerint lőnék a süldőket, malacokat, nem lenne akkora gond. És akkor sem, ha a tervekben nem hasra ütés szerűen írnák a számokat.
Ha valahogy a köztudatban a vaddisznó húsáról nem az terjedt volna el, hogy nehéz elkészíteni és rágós, akkor többen ennék, felmenne az ára, és mindenki jól járna.
2009. augusztus 10., hétfő
2009. július 6., hétfő
Vadelütés
Nos Tisztelt Autósok és nem autósok, egy- két információ a vad elütésekről.
A hatályos jogszabályok szerint az autóvezetés és a vadászat is veszélyes üzem, így ide a Ptk "veszélyes üzemek találkozása" kezdetű rész illik. Alap esetben pofon egyszerű: mindenki viselje a saját kárát. Vagyis a sofőr a kocsit javítassa meg, az állam (mert az élő vad általában az övé) a -vadgazdálkodón keresztül- a vadat hasznosítsa. Rendőrt kell hívni, felveszik a kárt, amit a biztosító intéz tovább, és szólnak az illetékes vadgazdálkodónak (ahonnan a vad kiváltott).
Nem alap eset, ha a vadat bizonyítható módon hajtották, szerintem nincs az a vadász aki ilyet tenne. A vadat hajtó visel minden kárt (ha kutya volt a tulajdonosa).
Ha tábla volt (háromszög alakú vadveszély) és nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett az autósunk akkor fizethet.
Nem javaslom, hogy a vadat csomagtartóba dobva "Ez fedezi a káromat!" felkiáltással tovább haladjunk, mert ez lopás, akár szabadság vesztéssel is sújtható!
Hogy lehet megelőzni? A fütyülős, ragasztós kellékek szerintem segítenek. Na meg a lélekjelenlét. Ha ott a vad, lassítsunk, helyzetjelzőre kapcsoljuk a tompítottat és dudáljunk. A reflektor (és talán a tompított is) elvakítja a vadat, leblokkol és nem mozdul. Hirtelen hang hatására nagyobb eséllyel ugrik el.
Mikor és hol számítsunk vadra? Mindig, mindenhol. Párzási időszakban minden vadfaj aktívabb nappal is.
Az őz július közepétől augusztus végéig, de egész évben, a nap minden szakában aktív lehet, nagy melegben, hideg télen kevésbé. Mivel Magyarországon általánosan elterjedt mindenhol számítsunk rá.
A gímszarvas szaporodási aktivitása augusztus közepétől novemberig tarthat. Ez nagyban függ az aktuális időjárástól. Főleg erdősebb, erdő közeli területen ütközhetünk vele, az Alföldön biztosan nem.
A dámszarvas szeptember végétől novemberig/decemberig lehet aktív. Helyileg főleg Somogy megye délnyugati részén, Zalában, Dunántúli Középhegység északi részén, Tolna megyében, Duna-Tisza közének középső sávjában és az Alföld országhatár menti részein.
Vaddisznó óvatossága miatt ritkán kerül kerék alá. Szaporodási időszaka szeptembertől júliusig tarthat, de a fő aktivitási idő október- január közé esik. Az Alföld közepét kivéve mindenhol megtalálható.
Nyulak és fácán esete kicsit más. Változó sűrűségben de mindenhol vannak és szerintem a szexuális aktivitás hatása sem olyan jelentős esetükben.
Fontos lehet még a borz, a róka és talán az aranysakál. Egy-egy róka, borz elütésekor nem szokott mizéria lenni. Nagy kár esetén értesítsük a rendőröket.
A hatályos jogszabályok szerint az autóvezetés és a vadászat is veszélyes üzem, így ide a Ptk "veszélyes üzemek találkozása" kezdetű rész illik. Alap esetben pofon egyszerű: mindenki viselje a saját kárát. Vagyis a sofőr a kocsit javítassa meg, az állam (mert az élő vad általában az övé) a -vadgazdálkodón keresztül- a vadat hasznosítsa. Rendőrt kell hívni, felveszik a kárt, amit a biztosító intéz tovább, és szólnak az illetékes vadgazdálkodónak (ahonnan a vad kiváltott).
Nem alap eset, ha a vadat bizonyítható módon hajtották, szerintem nincs az a vadász aki ilyet tenne. A vadat hajtó visel minden kárt (ha kutya volt a tulajdonosa).
Ha tábla volt (háromszög alakú vadveszély) és nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett az autósunk akkor fizethet.
Nem javaslom, hogy a vadat csomagtartóba dobva "Ez fedezi a káromat!" felkiáltással tovább haladjunk, mert ez lopás, akár szabadság vesztéssel is sújtható!
Hogy lehet megelőzni? A fütyülős, ragasztós kellékek szerintem segítenek. Na meg a lélekjelenlét. Ha ott a vad, lassítsunk, helyzetjelzőre kapcsoljuk a tompítottat és dudáljunk. A reflektor (és talán a tompított is) elvakítja a vadat, leblokkol és nem mozdul. Hirtelen hang hatására nagyobb eséllyel ugrik el.
Mikor és hol számítsunk vadra? Mindig, mindenhol. Párzási időszakban minden vadfaj aktívabb nappal is.
Az őz július közepétől augusztus végéig, de egész évben, a nap minden szakában aktív lehet, nagy melegben, hideg télen kevésbé. Mivel Magyarországon általánosan elterjedt mindenhol számítsunk rá.
A gímszarvas szaporodási aktivitása augusztus közepétől novemberig tarthat. Ez nagyban függ az aktuális időjárástól. Főleg erdősebb, erdő közeli területen ütközhetünk vele, az Alföldön biztosan nem.
A dámszarvas szeptember végétől novemberig/decemberig lehet aktív. Helyileg főleg Somogy megye délnyugati részén, Zalában, Dunántúli Középhegység északi részén, Tolna megyében, Duna-Tisza közének középső sávjában és az Alföld országhatár menti részein.
Vaddisznó óvatossága miatt ritkán kerül kerék alá. Szaporodási időszaka szeptembertől júliusig tarthat, de a fő aktivitási idő október- január közé esik. Az Alföld közepét kivéve mindenhol megtalálható.
Nyulak és fácán esete kicsit más. Változó sűrűségben de mindenhol vannak és szerintem a szexuális aktivitás hatása sem olyan jelentős esetükben.
Fontos lehet még a borz, a róka és talán az aranysakál. Egy-egy róka, borz elütésekor nem szokott mizéria lenni. Nagy kár esetén értesítsük a rendőröket.
2009. július 5., vasárnap
Toportyán
a bejegyzés apropója: http://www.beol.hu/bekes/kozelet/farkaskaland-a-lencsesin-242913
A nádi farkas (Canis Aureus) lelövési adatairól 1995 óta vannak adatain. Hazánkban elterjedőben lávő faj, a dél- Magyarországon állománya már stabil. Rejtőzködő életmódja miatt elejtése minden vadász álma, ritka trófea.
A kan termete nagyobb a szukáénál, 67-90 cm közötti. A szukák 9 hónaposan, a kanok 2 évesen ivarérettek. Ragadozó, tápláléka pockok, egerek, madarak nyulak hüllők, de fogyasz gyümölcsöt és egyéb növényi táplálékot is. territóriális viselkedésű, szociálisan családokban él. A családok közötti kommunikáció hang, szag és hullaték alapján valósul meg.
Szerintem megjelenése és terjedése hasznos, kívánatos, mert visszaszoríthatja a rókákat (hatékonyabban mint a betegségek vagy a vadászok).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
